Javier Alandes. Fényképezés: a szerző IG-profilja.
Javier Alandes Valenciai származású, közgazdasági diplomát szerzett. Szakmai karrierje között alakult ki írás és edzés a vállalkozásról szóló konferenciákon kívül, történetmesélés és transzverzális készségek. Ő adta ki a regényeket Visszatérés játéka, David Crowe balladája o A fényfestő három élete. Ebben interjú mesél nekünk a legfrissebbekről, Goya utolsó pillantása. Nagyon szépen köszönöm az idejét és a kedvességét.
Javier Alandes – Interjú
- AKTUÁLIS IRODALOM: Új megjelent regényed a címe Goya utolsó pillantása. Mit mond nekünk?
JAVIER ALANDES: 1888-ban, hosszas tárgyalások után, Joaquín Pereyra, bordeaux-i spanyol konzul engedélyt kapott a templom exhumálására. Francisco de Goya maradványai a bordeaux-i La Chartreuse temetőből, és hazaküldi őket Spanyolországba. Az egyetemes spanyol festő ott halt meg hatvan évvel ezelőtt. Ami nagy diplomáciai diadalnak számított, az összeomlott, amikor a kripta kinyitásakor rájöttek, hogy két test – a másodikat először nem tudták, kié –, és hogy Goya csontvázából hiányzik a koponyája.
Ez egy teljesen igaz történet, és amikor találkoztam vele, az érdekelt, mi történhetett Goya fejével, és hol lehet megtalálni. Ez a két kérdés a nagy rejtély amelyekre még mindig nincs válasz, és úgy döntöttem, hogy mindkettőre adok egy lehetséges magyarázatot.
Tehát a legtisztább klasszikus stílusú kalandregényben megismerjük a Goya életének utolsó hónapjai Bordeaux-ban – a VII. Ferdinánd liberális gondolkodók elleni megtorlásai miatt száműzték –, a festő meggyilkolását célzó összeesküvést, azokat az embereket, akiknek az a küldetése, hogy megvédjék őt és a halhatatlanság keresését. És ugyanakkor, miután megnyitották kriptáját, megkezdődött a nyomozás a különös nyomozópár hogy megpróbálja kideríteni, hol lehet a koponya.
- AL: Visszaléphet az első olvasott könyvhöz? És az első történet, amit írtál?
JA: 1974-ben születtem, és természetesen gyermekkorunkban a szabadidős lehetőségeink messze voltak attól, mint most. Ezért az olvasás alapvető tevékenység volt. Emlékszem, hogy felfaltam a képregényeket Mortadelo és Filemon, a Asterix, a Tintin… De Az első könyv, amit olvastam, a Fray Perico y su donkey volt. Ez az első alkalom, amikor befejezel egy történetet, amelyben szinte minden szöveg, és úgy érzed, hogy megértetted és asszimilálod, ez egy pillanat, ami bevésődik az emlékezetedbe.
Aztán a kezembe kerültek Bruguera illusztrált könyvei, és alig tíz évesen el tudtam olvasni a Robinson Crusoe-t, a Kincses szigetet, az Egy tizenöt éves kapitányt ill. A három muskétás. Nemzedékünk közös olvasmányai voltak. És történetek, amelyek örökre bennünk maradtak.
De ahhoz, hogy történetet alkossunk, és el tudjuk mesélni az elejétől a végéig, sok olvasmányra és sok felhalmozott történetre van szükség. Igen, tudtam írni novellák tizenkét éves koruktól. De csak tizennyolc éves koromban, már főiskolás koromban tudtam elmondani valamit, aminek bizonyos jelentése volt.
Írók és szereplők
- AL: Fő író? Többet és minden korszak közül választhat.
JA: Mindig azt mondom, hogy nem vagyok író, de azt Olvasó vagyok, aki időnként regényt ír. Két műfaj jellemzi olvasóéletemet: a kalandok és a detektívtörténetek.
Ily módon, és első olvasmányaimból, József Conrad, Melville, Stevenson o verne Ők azok az írók, akikhez mindig visszatérsz. Mint Agatha Christie, Conan doyle vagy Georges Simenon. De ha valakit referenciának kell neveznem, akkor az Arturo Perez-Reverte.
- AL: Milyen karaktert szeretett volna egy könyvben megismerni és létrehozni?
JA: Mi, írók, nagyon odafigyelünk arra, hogy technikailag milyenek azok az írók, akiket csodálunk. Hogyan hozzák létre a struktúrát, a fő cselekményt és az altételeket, és mindenekelőtt a karaktereket.
Sherlock Holmes Ő a főszereplőm, akihez Conan Doyle amellett, hogy összetett személyiséget adott neki, egy deduktív módszert épített köré, amely ma is inspirációt jelent. Szóval Holmes az a karakter, akivel szívesen találkoztam volna.
Ami pedig azt a karaktert illeti, akit szívesen megalkottam volna, nekem maradt Fermin Romero de Torres, az általa létrehozott másodlagos karakter Carlos Ruiz Zafon en A szél árnyéka. Hustler, gazember, múltjával, amit rejteget, de hatalmas szívvel. Egészen sajátos beszédmóddal és golyóálló sztoicizmussal.
Egyedi
- AL: Van valamilyen különleges szokás vagy szokás az írás vagy az olvasás terén?
JA: Több, mint furcsaságok, azt mondanám, hogy "vám". Mindannyian, akik írunk, szokásokat sajátítunk el, ahogy megismerjük egymást.
A fő "hobbim" az elkezdeni és befejezni egy fejezetet egyetlen írásban. Mivel a fejezeteim körülbelül 3.000 szóból állnak, néhány korábbi fejezet elolvasása, a kérdéses fejezet megírása és áttekintése között körülbelül öt óra telik el. Szóval, ha nincs öt órám, nem kezdek el írni.
- AL: És a kívánt hely és idő erre?
JA: Nincs kedvenc időpontom, mivel nem mindig tudom egyszerre beosztani azt az öt órát, amit a foglalkozásaimnak szentelek. de úgy érzem nagyon kényelmes az otthoni irodámban, körülvéve könyvekkel, poszterekkel és filmes tárgyaim gyűjteményével, amelyek sok ihletet adnak nekem.
A székem, a számítógépem és egy gyömbér infúzió.
- AL: Vannak más műfajok, amelyek tetszenek?
JA: Ahogy korábban említettem, a neme kalandok és nyomozó ők a kedvenceim. De sokat olvasok is sci-fi. Anélkül, hogy tovább mennék, csak újraolvastam a Három test trilógia három könyvét, Cixin Liutól.
Én is szeretek némi fantáziát, és élek, és várom a lezárását Királyölő trilógia, Patrick Rothfuss (ami a vártnál tovább tart).
- AL: Most mit olvasol? És írás?
JA: Nem írok egész évben. ír egy regény a nagyon igényes folyamat, amiből végül kimerülök, és évente körülbelül négy hónapot szánok egy első vázlatra. És én benne vagyok, a egy új regény megírásának folyamata. Próbálkozz tovább művészet, próbálkozz kalandok, próbálkozz tovább a rejtély (Eddig el tudok olvasni).
Írás közben olvasmányaim a regény dokumentálása. Így például mostanában együtt vagyok Az apa véreaz Alfonso de Goizueta, amely érintőlegesen érinti új regényem egy aspektusát. Amellett, hogy a Planeta-díj döntős regénye, Alfonso az irodalmi reprezentációs ügynökség partnere.
Javier Alandes — Aktuális panoráma
- AL: Szerinted milyen a kiadói jelenet?
JA: Azt hiszem, benne vagyunk a történelem legnagyobb demokratizálódásának pillanata, ha az irodalmi iparról van szó. Sok kiadó létezik, mindenféle méretben, és vannak alternatívák, még nulla költséggel is azok számára, akik önállóan szeretnének közzétenni. Így ma mindenki, aki saját regényét szeretné kézbe venni, vásárokra akar menni vagy prezentációt tartani, minden eddiginél jobban elérhető.
Ez azt jelenti, hogy évente sok új szerkesztői kiadás jelenik meg – állítólag hatvanezer körül van –, és ezért az eladások nagyon töredezettek, nagyon szegmentáltak. Az ezer példány eladási kísérlete nagyon kevesek számára elérhetővé vált. Szóval, ahogy mindig mondom a tanfolyamokon és beszélgetéseken, senki ne kezdjen bele az írásba pénzügyi megtérülésért.
- AL: Hogyan vélekedik arról a kulturális és társadalmi pillanatról, amit átélünk?
JA: Úgy gondolom, hogy nem én vagyok a megfelelő személy a kulturális és társadalmi helyzetek általános értékelésére. De kapcsolatban vagyok az irodalmi világgal, és úgy gondolom, hogy laz irodalom nagy pillanatot él át.
Városomban, Valenciában új könyvesboltok nyílnak, napi bemutatók, gazdag és változatos irodalmi környezet. És az is igaz, hogy a a könyveladások emelkednek, minden műfaj közül, hogy a televíziós platformok nemzeti szerzőket adaptálnak, és hogy a bestsellerlistán a spanyol szerzők történetei dominálnak.
Nagyon nehéz helyet találni a piacon., de kemény munkával és a történeteink iránt érdeklődő olvasói közösség létrehozásával ez lehetséges.